Impresszum

Nem csak impresszum.

Sokáig nem érdekelt a politika, nagyjából nem is olvastam ilyen témájú cikkeket. A Kossuth Rádiót hallgattuk már gyerekkoromban, ami így maradt nagyjából 15-ig. Akkor viszont a menekültválság kapcsán soha nem látott migráncsozás és sorosozás kezdődött. Érezni kezdtem a "zavart az Erőben", sőt, egy kis ideig el is hittem, hogy Soros György minden baj forrása. Deja-vu érzésem támadt: már a megelőző években is nagyon sokan támadtak minket: a multik, a bankok, az IMF, a Norvég Alap stb. Eszembe jutott, hogy bizony, régebben is voltak sokat támadott rezsimek, akiket az imperialisták, a burzsoák, a kulákok, a láncos kutya stb támadtak. Meg a begyűrűző infláció.

Elkeserített egy újabb populista rendszer kialakulása, ami egyértelműen a hasonszőrű keleti rezsimekhez húz, illetve sorra veszi elő a kádári korban megismert eszközket. 1989-ben (gyerekként) és később is nagyon szerettem volna a Nyugathoz tartozni. Naivan még örültem is 10-ben a kétharmados választási győzelemnek, mert ez egy komoly esély lett volna az országnak előremutató, átfogó reformok véghezvitelére mindenekelőtt a korábban is elhanyagolt területeken: oktatás, egészségügy, környezetvédelem. 12 év gyakorlatilag teljhatalom az utóbbi 8-9 év uniós pénzesőjével és a globális gazdasági fellendüléssel ritka és nagyon szerencsés helyzet volt ehhez.

Nem éltek vele, mert nyilvánvalóan más volt a fontos.

Persze nem csak a Fideszen múlott mindez. Nem is a híveiken, hiszen aki nem látja a problémát, az nem is tehet ellene. Kellett hozzá a több millió közönyös polgártárs (beleértve magamat) és a csodára váró ellenzékiek is. Hagytuk megtörténni...

...és ez akkor is így van szerintem, ha hozzávesszük, amit azóta olvastam: az ország történelme, a társadalom szerkezete (ma is túl gyenge polgárság), hozzáállása (pl. civil szféra gyengesége) miatt nagyjából esélytelen volt egy angolszász, német vagy skandináv szintű demokrácia kialakulása.

Mindezzel együtt is meggyőződésem, hogy a hatalom elkanászodása, a társadalom végletes megosztása egy erős civil ellenállással nem lett volna ilyen mértékű.

Elkezdtem hát több, lehetőleg független forrásból tájékozódni. Figyeltem a rezsim fejlődését, viselkedését, a könnyen hozzáférhető felületeket egyre jobban leuraló propagandáját. Ennek egy eszköze ez a képgyűjtemény. Sajnos nem teljes több okból sem:

• Későn jutott eszembe elkezdeni.
• Nyilvánvalóan egyoldalú: hiányzik belőle az ellenzék ténykedése, ami ennek korábban és ma is töredéke (már csak annak okán is, hogy nagyságrendekkel kisebb megjelenési felületük van), de azért ők sem szentek.
• Gyakorlatilag követhetetlen mennyiségű propagandaanyagot állítanak elő.
• Nyilvánvalóan kimaradnak a mozgóképi és hanganyagok.

Érdekes lenne összehasonlító anyagot csinálni külföldi és korábbi populista rendszerek képi megjelenésével, de ez túlmutat képességeimen és lehetőségeimen.

a néhai Magyar Köztársaság, 2022

Bámer Balázs merthagyjuk kukac freemail pötty hu